Történelmi mélyponton a születések száma, az államosított meddőségi klinikákra sok a panasz – írta a kormányzatnak intézett nyílt levelében a Kaáli Intézetet alapító szülész-nőgyógyász, aki korábban is már élesen kritizálta az államosított rendszert.
Még ennek a véglegesítése is hét hónapba tellett.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően eltörli a lombikkezelések közötti kötelező három hónapos várakozási időt a kormány. A társadalmi vitára bocsátott jogszabály tervezetben több lényeges finanszírozási változás is van, ezektől azt várják, hogy akár 1-2000 gyerekkel is több születik. A bioetikai kérdéseket feszegető leglényegesebb kérdések, így a petesejtdonáció kompenzációja azonban még nem szerepel a módosítások között.
Az összeget az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter állapítja meg, az egészségügyi törvény alapján.
Vármegyei meddőségi szakambulanciákkal, központi adatszolgáltatással és a képzések felülvizsgálatával tennék biztonságosabbá, elérhetőbbé és hatékonyabbá a meddőségi kezeléseket Magyarországon. A Humánreprodukciós Igazgatóság nemrég megjelent koncepciója indokoltnak tartaná a petesejtdonáció bevezetését is, a 43 év feletti nőknél ugyanis már szinte esélytelen a lombik. Jöhet az államilag finanszírozott spermabank is.
Hosszú ideig titokban tartotta a kormány, mennyi esélye van egy párnak ma Magyarországon arra, hogy lombikbabája szülessen. A nemrég nyilvánosságra hozott – erősen kozmetikázott – számok alapján nem véletlenül: a magyar klinikák hatékonysága elmarad az európai átlagtól, tízből kevesebb mint két nő jár sikerrel. Szakemberek szerint ennek a magas életkori korlát az oka, de szerepet játszanak a nem engedélyezett eljárások és a csok is.
Gulyás Gergely szerint a meddőségi központok hatékonyabb működését kívánják elősegíteni, de egy orvosszakmai vita is zajlik az életkorral kapcsolatosan. Úgy tudjuk, az ingyenességhez szükséges 45 éves korhatár csökkentéséről vita folyik a szakértők között.
Nyár óta egyetlen meddőségi magánklinika sem üzemelhet Magyarországon, az állami kórházakban viszont megszaporodtak a fizetős lombikkezelések. Azoktól a pároktól, akik valamilyen okból kiestek az ingyenes kezelések lehetőségéből, akár egymillió forint körüli összeget is elkérnek, cserébe ugyanúgy hosszú várólistákkal és a túlterhelt rendszerrel találkoznak. Ezen a magánklinikák segíthetnének, de azokat épp a „profitorientáltság” miatt szüntette meg az állam.
Vesztergom Dóra, az állami meddőségi kezelésekkel megbízott Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője, Novák Katalin sógornője a Mandinernek adott interjúban profitorientáltnak nevezte az egykori meddőségi magánklinikákat és azt is kifejtette, hogy felesleges külföldre menniük a magyar pároknak. Ugyanebben az interjúban az egészségtelen életmódot is felelőssé tette, mert világszerte egyre több pár küzd termékenységi problémákkal. Az interjúra az egykori Kaáli meddőségi centrumot vezető Kaáli Géza nyílt levélben válaszolt, többek között azt is felemlegetve, hogy Vesztergom rendelőjében 200 ezer forint egy meddőségi kivizsgálás.
Inkább külföldre mennek sokan, ha lombikkezelést szeretnének, miután itthon államosították az ellátást.
A Belügyminisztérium válaszával ellentétben azonban nemcsak a János kórházba, hanem a Dévai Intézetbe is szállítanak át a bezárt intézményekben tárolt embriókból és ivarsejtekből.
A tavaly bezárásra ítélt két meddőségi magánklinikában hónapokig nem tudták, mi lesz a náluk tárolt, lefagyasztott embriókkal. Most egy parlamenti írásbeli kérdésből végre kiderült a sorsuk.